Address
304 North Cardinal St.
Dorchester Center, MA 02124
Work Hours
Monday to Friday: 7AM - 7PM
Weekend: 10AM - 5PM
Tudjon meg többet minden érdekes dologról. Merüljön el a történetben. Érezze az országot. Érezze a szívverését.
A vár keletkezése és korai évszázadai
A Gesztesi vár építése a 13. század végére, nagy valószínűséggel 1296 körülre tehető. Ekkoriban a Vértes-hegység térsége még ritkán lakott, de katonai szempontból jelentős terület volt, mivel jól védhető hegyvidéki fekvéssel rendelkezett. A vár építését a Csák nemzetség kezdeményezte, akik ekkoriban az ország egyik leghatalmasabb bárói családjának számítottak. A vár elsősorban birtokaik védelmére szolgált.
A vár első írásos említése 1332-ből származik, de ekkor már királyi kézen volt. Ez arra utal, hogy I. Károly Róbert király nem sokkal korábban megszerezte a várat. A Csákok hatalmát ugyanis túl veszélyesnek tartotta a király, ezért katonai fellépéssel központosította az uralmat, és több várukat, így Gesztest is elfoglalta. A vár innentől kezdve királyi tulajdon lett.
Királyi vadászkastély és nemesi birtok
A 14. század közepén és második felében a vár jelentős átalakuláson ment keresztül. Nagy Lajos király (1342–1382) idején Gesztest nemcsak megerősítették, de kényelmesebb, reprezentatívabb formára is átépítették. A király gyakran járt a Vértesben vadászni, és Gesztes alkalmasnak tűnt egy vadászkastély funkciójára. Ebben az időszakban a vár már nem kizárólag katonai célokat szolgált.
A 15. századra a vár elveszítette kiemelt stratégiai szerepét, de továbbra is fontos nemesi rezidencia maradt. A Rozgonyi és Újlaki családok tulajdonába került, akik a királyi udvarhoz közel álltak. Bár a vár katonai szerepe csökkent, jelentősége politikai és gazdasági szempontból megmaradt, különösen a környező uradalmak irányításában.
A török hódítás kora
A 16. század közepére a Gesztesi vár újra katonai jelentőséget kapott. A török hódítás előretörésével a Vértes térsége is hadszíntérré vált. 1543-ban a törökök elfoglalták a közeli Székesfehérvárt és Tatát, majd Gesztest is megszállták. A vár innentől az Oszmán Birodalom részét képezte, és a hódoltság északnyugati peremén elhelyezkedő védelmi lánc egyik láncszeme lett.
A magyar erők 1556-ban rövid időre visszafoglalták a várat, de 1558-ban ismét török kézre került. Ez az időszak súlyos pusztítással járt, a várat katonai helyőrséggé alakították. Bár kisebb méretű erősség volt, földrajzi elhelyezkedése miatt fontos figyelőpontként működött a Vértes-hegység vonulatai között.
Hanyatlás és romba dőlés
A törökök kivonulása után Gesztes sem nyerte vissza korábbi jelentőségét. 1683 után, a Bécs ostromát követő oszmán vereség nyomán a keresztény seregek felszabadították a környéket. Gesztes visszakerült a magyar korona birtokába, de már sem stratégiai, sem gazdasági jelentőséggel nem bírt. A vár sorsa az enyészet lett: katonai szerepe megszűnt, fenntartása pedig túl költséges lett volna.
A 18. században a várat végleg elhagyták. Falai lassan összeomlottak, köveit a környező falvak lakói építkezésekhez hordták el. A 20. század közepén régészeti kutatások indultak a romok megóvására, de a vár teljes rekonstrukciójára nem került sor. Ma Gesztes egy népszerű túracélpont, emlékeztető a régmúlt időkre, és a Vértes csendes tanúja.
Kalendárium – Gesztesi vár történelmi idővonala
| Dátum | Esemény |
|---|---|
| ~1296 | A Csák nemzetség megkezdi a vár építését |
| 1326 | Károly Róbert elfoglalja a várat, királyi tulajdon lesz |
| 1332 | A vár első írásos említése |
| 1370-es évek | Nagy Lajos vadászkastéllyá alakíttatja át |
| 1430–1450 | A vár a Rozgonyi és Újlaki család birtokába kerül |
| 1543 | A törökök elfoglalják Gesztest |
| 1556 | Magyar kézre kerül, rövid időre visszafoglalják |
| 1558 | Ismét török uralom alá kerül |
| 1683 után | A törökök kivonulnak, a vár elveszti katonai szerepét |
| 18. század | A vár elhagyottá válik, romosodik |
| 20. század | Régészeti feltárások kezdődnek |